Kezdőlap » Őszi zöldborsó vetése: korai termés és termékeny talaj titka

Őszi zöldborsó vetése: korai termés és termékeny talaj titka

Írta Kaló István
2,1ezer megtekintés

A zöldborsó az egyik legszerethetőbb konyhakerti növényünk: édes, zsenge hüvelyei frissen fogyasztva igazi tavaszi csemegék. A legtöbben tavasszal vetik, pedig az őszi zöldborsó vetése is egyre népszerűbb a tudatos kertészek körében. Ennek oka, hogy a növény kiváló hidegtűrő, a gyökerein élő nitrogénkötő baktériumok pedig gazdagítják a talajt – így tavasszal a helyére ültetett zöldségek, például a paradicsom vagy a paprika különösen jól fejlődnek.
Az őszi vetéssel nemcsak a talajéletet támogatjuk, hanem korábbi termést is kapunk, hiszen a tél alatt fejlődő borsó tavasszal az első melegebb napokra már szinte szedésre kész.

A zöldborsó biológiája és hidegtűrése

A zöldborsó (Pisum sativum) hűvös éghajlatot kedvelő, pillangós virágú növény, amely 15–20 °C között érzi magát a legjobban. A csírázásához már 4–5 °C is elegendő, a fiatal növények pedig rövid ideig -5 °C-ig is elviselik a hideget.
Ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy ősszel is elvessük – még a fagyok előtt, amikor a talaj hőmérséklete 6–10 °C között van. A növény ilyenkor megerősödik, majd télen nyugalmi állapotba kerül. Tavasszal a növekedése gyorsan megindul, megelőzve a tavaszi vetésű állományokat akár 3–4 héttel is.

Miért előnyös az őszi zöldborsó vetése

Korai szüret:
Az őszi vetésű zöldborsó már április végén, május elején szedhető, amikor a legtöbben még csak palántáznak. Ez különösen hasznos kis kertekben, ahol a terület gyors újrahasznosítása fontos.

Talajtermékenység javítása:
A borsó gyökérgümőiben élő Rhizobium baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét, amit a növény a gyökérrendszeren keresztül a talajba juttat. Ezzel természetes módon javítja a talaj tápanyagtartalmát, csökkentve a műtrágyaigényt.
Ezért a borsó után ideális növény például a paradicsom, paprika vagy uborka, melyek sok nitrogént igényelnek.

Gyomelnyomó és talajvédő hatás:
A tél beálltáig megerősödő növények takarják a talajt, csökkentve az eróziót és a gyomosodást. Ezáltal a terület rendezett marad a téli hónapokban is.

Kártevők és betegségek elleni előny:
Mivel a borsó már tavasszal virágzik és terem, a melegkedvelő kártevők (pl. borsólevéltetű, aknázólégy) még nincsenek jelen tömegesen, így a növényvédelmi igény is jóval kisebb.

Mikor vessük el az őszi zöldborsót

A vetés ideje régiónként eltér, de általában szeptember vége és október közepe között a legkedvezőbb.
A lényeg, hogy a növény még a fagyok előtt kikeljen és 3–5 cm magasra nőjön, de ne induljon túl intenzív növekedésnek. A túl korai vetés esetén a borsó túlnövi magát és kifagyhat, míg a túl késői vetés nem tud megerősödni a tél előtt.

Talajigény és előkészítés

A zöldborsó laza, jó vízáteresztő, középkötött talajt kedvel. A pangó vizet rosszul viseli, ezért a vetés előtt érdemes a talajt mélyen megforgatni és lazítani.
A borsó gyökerei a talaj középső rétegében terjednek, ezért fontos, hogy legalább 25–30 cm mélységig morzsalékos szerkezetet alakítsunk ki.

  • pH-igénye: enyhén lúgos, 6,5–7,5 pH közötti talaj a legjobb.
  • Tápanyag-utánpótlás: friss trágyát nem szabad használni, mert az gombás betegségeket okozhat. Inkább érett komposztot vagy zöldtrágyát dolgozzunk a talajba a vetés előtt 2–3 héttel.

Ajánlott fajták őszi vetéshez

Az őszi vetéshez olyan fajták alkalmasak, amelyek jó hidegtűréssel és gyors tavaszi fejlődéssel rendelkeznek. Az alábbiak beváltak a magyar klímán:

  • Rajnai törpe – klasszikus, korai érésű fajta, alacsony növésű, jól tűri a hideget.
  • Korai nagy szemű – gyorsan fejlődik, tavaszi szedésre kiváló.
  • Ambrosia – édes ízű, félmagas fajta, friss fogyasztásra ideális.
  • Meteor – Angliában nemesített, kifejezetten télálló, hazai körülmények között is jól beválik.
  • Douce Provence – francia fajta, amely -6 °C-ig is kibírja, így az őszi vetés biztos választás.

A vetés menete lépésről lépésre

Az őszi zöldborsó vetésekor a legfontosabb, hogy a talaj megfelelően elő legyen készítve. Először lazítsuk fel az ágyást, majd gereblyézzük el a felszínt, hogy morzsalékos szerkezetet kapjunk. A sorokat nagyjából 4–5 centiméter mélyen húzzuk meg, egymástól körülbelül 25–30 centiméter távolságra, így a növényeknek elegendő helyük lesz a fejlődéshez. A magokat 3–4 centiméter mélyre vessük, 5–6 centiméteres tőtávolságot hagyva közöttük. Ha túl sűrűn vetünk, a borsók hajlamosak legyengülni, és érzékenyebbek lesznek a betegségekre.

Miután a magok a földbe kerültek, finom, morzsalékos talajjal fedjük be őket, majd a felszínt enyhén tömörítsük. Ősszel általában nincs szükség rendszeres öntözésre, hiszen a csapadék és a hűvös idő elegendő nedvességet biztosít; mindössze annyira ügyeljünk, hogy a talaj ne száradjon ki teljesen.

A kikelt növények téli védelme szintén fontos része a folyamatnak. A sorokat érdemes vékony rétegben mulccsal, például szalmával, lombbal vagy fenyőkéreggel takarni, ami segít megőrizni a talaj hőmérsékletét és nedvességét. Ha a tél hómentes és szeles, egy könnyű geotextíliás takarás is jó szolgálatot tehet, hiszen megóvja a fiatal hajtásokat a fagy káros hatásaitól.

Téli és tavaszi gondozás

A tél folyamán a növények pihennek, de fontos, hogy a talaj ne álljon víz alatt. Ha a terület mély fekvésű, érdemes enyhe dombágyást készíteni vetéskor.
Tavasszal, amint a hó elolvad, és a hőmérséklet tartósan 5–7 °C fölé emelkedik, a borsó gyorsan fejlődésnek indul. Ekkor a legfontosabb teendők:

  • Gyomlálás és talajlazítás (sekélyen, hogy a gyökér ne sérüljön).
  • Támrendszer kihelyezése, ha magasabb fajtát választottunk.
  • Mérsékelt öntözés: a borsó nem szereti a túlöntözést, de a virágzás idején a megfelelő vízellátás döntő a terméshozam szempontjából.

Gyakori hibák az őszi zöldborsó vetésénél

  • Túl korai vetés: a növények kinőnek, és kifagyhatnak.
  • Túl mély vetés: nehezíti a kelést, főleg hűvös talajban.
  • Friss trágyázás: növeli a gombás betegségek kockázatát.
  • Vízzel telített talaj: a borsó gyökerei könnyen rothadnak.
  • Elmaradó takarás: hómentes télen a fagy károsíthatja a fiatal növényeket.

Az őszi zöldborsó vetése nemcsak korai és ízletes termést biztosít, hanem hosszú távon javítja a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát is.
A növény természetes nitrogénforrásként működik, a gyökérzónában élő baktériumok révén, így fenntarthatóbb, vegyszermentes kertművelést tesz lehetővé.
A megfelelő fajta és időzítés kiválasztásával az őszi borsó a kert igazi „zöld kincse” lehet – amely nemcsak a tányérunkat, de a talajunkat is gazdagítja.

További hasznos kertészeti információk a Kertpercek.hu online kertészeti magazin oldalán.

Kapcsolódó cikkek

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Elfogadás További információk

Sütiszabályzat