A rekordhőségek, az aszályok és a tavaszi fagyok alapjaiban változtathatják meg, mit termeszthetünk sikeresen a kertünkben. A változás már elkezdődött: vannak növények, amelyek egyre nehezebben boldogulnak, és vannak, amelyek most érkeznek meg igazán Magyarországra.
A klímaváltozásról szóló hírekben gyakran hallunk rekordmelegekről, aszályokról és szélsőséges időjárási jelenségekről, de ezek hatásai sokszor távolinak tűnnek. Pedig elég körülnézni a saját kertünkben ahhoz, hogy lássuk: a változás már elkezdődött. Egyre több kerttulajdonos szembesül azzal, hogy olyan növények, amelyek korábban évtizedeken át megbízhatóan teremtek, ma már jóval több gondoskodást igényelnek, vagy akár teljesen elmarad a termésük.
A hosszabb hőhullámok, az egyenetlen csapadékeloszlás és a kiszámíthatatlan tavaszi fagyok új helyzetet teremtenek. Eközben olyan gyümölcsök és zöldségek jelennek meg egyre több magyar kertben, amelyek néhány évtizede még különlegességnek számítottak. A kérdés már nem az, hogy változnak-e a magyar kertek, hanem az, hogy milyen gyorsan.
A klímaváltozás vesztesei: gyümölcsök, amelyek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek
A legnagyobb veszélyt nem feltétlenül a nyári hőség jelenti, hanem az időjárás szélsőségessége. Sok gyümölcsfaj jól bírja a meleget, de nehezen alkalmazkodik ahhoz, amikor egy enyhe februárt hirtelen fagy követ, vagy amikor hónapokig alig esik eső.
A kajszibarack különösen érzékeny erre a jelenségre. Magyarország egyik legkedveltebb gyümölcsfájaként szinte minden második kertben megtalálható, ugyanakkor az egyik legkockázatosabbá is vált. A korai virágzás miatt egy tavaszi fagy könnyedén elpusztíthatja a virágokat, így a fa ugyan egészséges marad, de termést alig hoz. Az elmúlt években számos kerttulajdonos tapasztalta meg, milyen érzés egész évben várni a kajsziszüretet, majd néhány hideg hajnal miatt üres ágakat találni.
Hasonló kihívásokkal néz szembe a cseresznye is. Bár sokan a nyár egyik legbiztosabb gyümölcsének tartják, a virágzási időszakban jelentkező fagyok, a hirtelen lezúduló csapadék és a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások egyre nagyobb kockázatot jelentenek számára. Több termelő szerint ma már jóval nehezebb kiszámítható terméshozamot elérni, mint akár tíz évvel ezelőtt.
A málna helyzete még látványosabb. Ez a növény hagyományosan a hűvösebb, párásabb környezetet kedveli, ezért a tartós 35-40 fokos nyári hőség komoly stresszt okoz számára. A forró nyarak hatására a termések kisebbek lehetnek, a növény fejlődése lelassulhat, szélsőséges esetben pedig teljes állományok pusztulhatnak ki. Különösen az Alföld szárazabb térségeiben jelent ez egyre nagyobb problémát.
A fekete ribiszke szintén azok közé a gyümölcsök közé tartozik, amelyek kevésbé kedvelik a melegedő klímát. Míg korábban sok házikertben megtalálható volt, ma egyre inkább az ország hűvösebb, csapadékosabb területein érzi jól magát.
Nem szabad megfeledkezni az eperről sem. Bár megfelelő öntözéssel továbbra is sikeresen termeszthető, a hosszan tartó hőség jelentősen csökkentheti a termés mennyiségét és minőségét. Egyre több kertész kénytelen árnyékolással vagy intenzívebb öntözéssel védeni az állományt.
Az új nyertesek: növények, amelyek profitálhatnak a melegebb klímából
Miközben egyes hagyományos gyümölcsök nehezebb helyzetbe kerülnek, más fajok számára kedvezőbbé válhatnak a magyarországi körülmények.
A legismertebb példa kétségtelenül a füge. Még húsz évvel ezelőtt is elsősorban különlegességként tekintettek rá, amelyet csak a legvédettebb kertekben lehetett sikeresen nevelni. Ma már sok helyen teljesen természetes látvány egy több méter magas fügebokor, amely minden évben bőséges termést hoz. Az enyhébb telek és a hosszabb, melegebb nyarak egyértelműen kedveznek a növénynek.
Hasonlóan érdekes a gránátalma térnyerése. Bár továbbra sem számít tömegnövénynek, egyre több kertész számol be sikeres termesztéséről. Különösen a déli fekvésű, védett kertekben mutat biztató eredményeket.
A jujuba, vagyis a kínai datolya talán még izgalmasabb jelenség. Ez a kevéssé ismert gyümölcsfa rendkívül jól viseli a szárazságot, a nyári hőséget és a téli fagyokat is. Miközben sok hagyományos gyümölcsfaj küzd a változó körülményekkel, a jujuba szinte gond nélkül alkalmazkodik hozzájuk.
A szőlő bizonyos fajtái szintén profitálhatnak a hosszabb tenyészidőszakból. Bár az extrém időjárás itt is okozhat problémákat, számos melegkedvelő fajta számára kedvezőbb feltételeket teremthetnek a melegebb nyarak.
A veteményesekben is megfigyelhető az átalakulás. Az édesburgonya egyre népszerűbb a hobbikertészek körében, és nem véletlenül. A hosszú, meleg nyarak ideális feltételeket biztosítanak számára, ráadásul megfelelő talajban kifejezetten bő termésre képes.
Egyre többen próbálkoznak okrával is. Ez a nálunk még kevéssé ismert zöldség Afrikában és a mediterrán térségben régóta alapnövénynek számít, és a magyar nyarak egyre inkább megfelelnek az igényeinek.
Sokan kísérleteznek továbbá kivivel, kiwibogyóval, sőt egyes helyeken már olajfával vagy mandulával is. Bár ezek még nem tekinthetők általánosan elterjedt növényeknek, jól mutatják, hogy a kertészek folyamatosan keresik az új lehetőségeket.
Milyen lesz a magyar kert a következő évtizedekben?
A szakemberek szerint nem arról van szó, hogy Magyarország rövid időn belül mediterrán országgá válik. A telek továbbra is hidegek lehetnek, és a tavaszi fagyok sem tűnnek el. Sokkal inkább egy átmeneti, szélsőségesebb klíma körvonalazódik, amelyben a növényeknek egyszerre kell elviselniük a nyári aszályokat, a hőhullámokat és a téli lehűléseket.
Ez várhatóan átalakítja a házikertek növényválasztékát is. Azok a fajok kerülhetnek előtérbe, amelyek kevesebb öntözéssel is jól teljesítenek, ellenállóbbak a hőséggel szemben, és jobban tolerálják a szélsőséges időjárási helyzeteket.
Lehet, hogy néhány évtized múlva a füge, a gránátalma vagy a jujuba ugyanolyan természetes része lesz a magyar kerteknek, mint ma a kajszibarack vagy a málna. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy több hagyományos gyümölcs termesztése egyre nagyobb szakértelmet, odafigyelést és költséget igényel majd.
A magyar kert nem fog eltűnni, de nagy valószínűséggel átalakul. És bár a változás lassúnak tűnhet, valójában már most is zajlik: minden olyan kertben, ahol egy kiszáradt málnatő helyére füge, édesburgonya vagy éppen gránátalma kerül.
Kövesd a kertpercek.hu kertészeti magazint a Facebook-on ITT, a TikTok-on ITT vagy az Instagram-on ITT.
