A nyári hőség a kertben nemcsak a növényeket, hanem a kertészeket is próbára teszi. A forró, száraz napokon az öntözés szinte napi feladat, ám nem mindegy, hogyan és mikor végezzük. A túlzott vízhasználat nemcsak pazarló, hanem a növényeknek sem feltétlenül tesz jót. A cél nem az, hogy gyakran locsoljunk, hanem hogy okosan, takarékosan és hatékonyan juttassuk el a vizet oda, ahol a legnagyobb szükség van rá: a gyökerekhez.
A legfontosabb alapszabály, hogy mindig reggel öntözzünk. A kora reggeli órákban a hőmérséklet még alacsony, a levegő páratartalma pedig magasabb, így a víz lassabban párolog el, és a növényeknek van idejük felszívni. A déli órákban végzett öntözés hatékonysága drasztikusan csökken, hiszen a hőségben a víz jelentős része elpárolog, mielőtt a gyökerekhez jutna. Este öntözni sem ideális, mert az éjszakai nedvesség kedvez a gombás betegségek kialakulásának.
A víztakarékos öntözés másik kulcsa a mély öntözés. Inkább ritkábban, de alaposan locsoljunk: így a víz mélyebbre szivárog a talajban, és a növények gyökerei is mélyebbre nőnek, ahol a talaj tovább tartja a nedvességet. A gyakori, felszínes öntözés ezzel szemben sekély gyökérzetet eredményez, ami a legkisebb hőhullámnál is gyorsan kiszárad.
A talaj takarása, vagyis a mulcsozás az egyik legjobb vízspóroló trükk. Egy 5–7 centiméter vastag réteg fakéreg, fűnyesedék, szalma vagy komposzt jelentősen csökkenti a párolgást, mérsékli a hőingadozást, és gátolja a gyomok növekedését is. A mulcs alatt a talaj hűvös és nedves marad, így ritkábban kell öntözni.

A víz helyes elosztásához érdemes átgondolni az öntözés módját is. A locsolókannás vagy tömlős öntözés kis kertekben megoldás lehet, de nagyobb területeken már érdemes csepegtető rendszert vagy szivárogtató tömlőt használni. Ezek közvetlenül a talajhoz juttatják a vizet, minimálisra csökkentve a párolgási veszteséget. A modern, időzítővel felszerelt rendszerek pedig automatikusan, hajnalban indíthatók, amikor a legkedvezőbb a körülmény az öntözéshez.
Nemcsak a technikán, a növényválasztáson is sok múlik. A szárazságtűrő növények, mint a levendula, a rozmaring, a varjúháj vagy a zsálya, kevesebb vizet igényelnek, és kifejezetten jól bírják a nyári meleget. A mély gyökerű évelők, mint a cickafark vagy a díszfüvek, szintén kitűnően alkalmazkodnak a száraz időszakokhoz. A növények közötti talajtakarás és az árnyékos mikroklímák kialakítása – például nagyobb bokrok vagy fák alá ültetéssel – szintén segít megőrizni a nedvességet.
Ha esős napokra is gondolunk, az esővíz gyűjtése hosszú távon rengeteget számít. Egy jól elhelyezett esővízgyűjtő hordóval természetes, lágy vízzel öntözhetünk, amely a növények számára is ideális. Ez nemcsak környezetbarát megoldás, hanem anyagilag is megtérül, különösen a forró, száraz nyarakon.
A tökéletes öntözés tehát nem a víz mennyiségéről, hanem annak minőségéről és időzítéséről szól. Ha megtanuljuk megfigyelni a talajt, a növényeket és az időjárást, akkor a kertünket egészségesen, fenntarthatóan és takarékosan tarthatjuk életben – még a legnagyobb hőségben is. A tudatos öntözés nemcsak vizet, hanem energiát és időt is spórol, miközben a növényeink hálásan virulnak a legforróbb napokon is.
További hasznos kertészeti információk a Kertpercek.hu online kertészeti magazin oldalán.