A paprika a magyar konyha egyik alappillére, és nem véletlen, hogy a kertészek körében is az egyik legkedveltebb növény. Legyen szó zamatos, húsos kaliforniai paprikáról, ropogós TV-ről vagy csípős hegyesről, minden kertben akad belőlük néhány tő. A paprika termesztése nem bonyolult, de néhány alapelvet érdemes betartani ahhoz, hogy bőséges és ízletes termést hozzon.
A fajtaválasztás a siker első lépése. Az édes fajták közül a TV paprika (tölteni való), a kaliforniai paprika, valamint a kápia a legnépszerűbbek – húsosak, lédúsak, sokféle ételhez felhasználhatók. A pritamin és a paradicsompaprika inkább feldolgozásra, lecsóra vagy fűszerpaprika-alapnak ideális. Az erős fajták világa legalább ilyen változatos: a klasszikus csípős hegyes, a macskapöcsű, vagy az egzotikusabb chili fajták (pl. jalapeño, habanero, cayenne) különleges ízeket visznek a konyhába. A chili termesztése egyre népszerűbb, hiszen kis helyen is jól nevelhető, és a meleg, napos környezetet kifejezetten szereti.
A paprika meleg- és fényigényes növény. A palánták csak akkor fejlődnek igazán, ha a hőmérséklet tartósan 20 °C fölött marad, és naponta legalább 6–8 órát éri a napfény. A hűvös, árnyékos helyeken a növekedés lelassul, a virágok lehullanak, és a termés apró marad. Éppen ezért érdemes napos, szélvédett területet választani, lehetőleg laza, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajjal. A paprika gyökérzete sekély, ezért a rendszeres, de kíméletes öntözés elengedhetetlen – a hirtelen vízingadozás ugyanis a termések megrepedezéséhez vezethet.
Palátázás
A palántázás ideje általában május közepére, a fagyok elmúltával esik. A palántákat mélyebbre ültessük, mint a cserépben voltak, és hagyjunk legalább 30–40 centiméter távolságot közöttük, hogy elegendő levegő és fény jusson minden növényhez. A fiatal töveket az első hetekben rendszeresen öntözzük, hogy a gyökérzet megerősödjön, később viszont már csak a valóban kiszáradt földet nedvesítsük meg.
A paprika öntözése külön figyelmet igényel. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy gyakran, de kis mennyiségben locsolnak, így a gyökerek a felszín közelében maradnak. Ehelyett ritkábban, de alaposan öntözzünk, hogy a víz mélyebbre jusson, és a növény erős, mély gyökérzetet fejlesszen. Az öntözés ideális időpontja a kora reggel vagy a késő délután, amikor a párolgás alacsonyabb. A leveleket ne érje víz, mert a nedves környezet kedvez a gombás betegségeknek.
A megfelelő tápanyag
A tápanyag-utánpótlás szintén meghatározza a termés minőségét. A paprika különösen kálium- és foszforigényes, ezért érdemes természetes eredetű, kiegyensúlyozott tápoldatot használni. A túl sok nitrogén dús lombot, de kevés termést eredményez. A növény meghálálja a rendszeres, de mértékletes trágyázást: erős szárat, nagyobb, vastag húsú termést hoz.
A betegségek és kártevők elleni védekezés elsősorban megelőzéssel lehetséges. A paprika érzékeny a szürkepenészre és a baktériumos levélfoltosságra, amelyek nedves, zárt környezetben terjednek. A megfelelő szellőzés, a levelek alulról történő öntözése és a vetésforgó betartása segít megelőzni ezeket. A levéltetvek és takácsatkák ellen természetes szereket – például csalánlé vagy szappanos víz permetét – is bevethetjük.
A chilik különleges helyet foglalnak el a paprikák világában. A csípősségük a kapszaicin nevű anyagtól függ, amely nemcsak ízt ad, hanem rovarriasztó hatású is. Ezek a fajták napimádók, és jól tűrik a szárazabb körülményeket is, de a hőmérséklet-ingadozást kevéssé viselik. A melegebb, napos erkélyeken dézsában is remekül termeszthetők.
A paprika termesztése tehát türelmet és rendszerességet igényel, de kevés dolog ad olyan örömet, mint az első érett, napérlelte termés leszedése. Akár édes, akár erős fajtát választunk, a paprika nemcsak a kertet, hanem az asztalt is színessé és ízletessé teszi – igazi magyar büszkeség, amely a napfény és a gondoskodás minden cseppjét meghálálja.
További hasznos kertészeti információk a Kertpercek.hu online kertészeti magazin oldalán.
